Ma éjjel
Ma éjjel nem alszom én, rólad álmodozom még. Álmomban te jössz felém, mért váltunk szét, mond miért? Mond el mért szeretsz te mást? Ha szívem csak érted kiált, Könnyben gyötrődő magány, hosszú éjszakákon át.
Mond el mért fáj? Meddig kell, hogy fájjon még? Szeretlek én, még ha nem is vagy enyém. Gyere vissza hozzám, én neked adom mindenem, nem tudok, élni így, nélküled.
Szemedben könnycsepp volnék, hol sírnék, hol nevetnék, Végig folynék arcodon, meghalnék az ajkadon. De úgy éget még a tűz, minden emlék hozzád fűz. Ellenállni nem tudok, talán nem is akarok.
Mond el mért fáj? Meddig kell, hogy fájjon még? Szeretlek én, még ha nem is vagy enyém. Gyere vissza hozzám, én neked adom mindenem, nem tudok, élni így, nélküled.
Anyám kérdi hogy vagyok? De elhallgatom bánatom. Azt mondja nem kell ez nekem, (nem, nem) viszonzatlan szerelem. De úgy kínoz mint egy kés, mi szívemet hasítja szét. Egyszer meggyógyul talán, ha te húzod ki szép babám.
Mond el mért fáj? Meddig kell, hogy fájjon még? Szeretlek én, még ha nem is vagy enyém. Gyere vissza hozzám, én neked adom mindenem, nem tudok, élni így, nélküled.
Nem tudok, élni így, nélküled.
Nem tudok, élni így, nélküled.
Hogyan tudnék élni így nélküled? |